Mi a másodfokú egyenlet | Másodfokú egyenlet megoldóképlete | Megoldóképlet levezetése | Diszkrimináns | Másodfokú egyenlet megoldásának lépései | Kidolgozott feladatok
Szinte minden témakörben vannak másodfokú egyenletre vezető feladatok. Érettségizőknek is elengedhetetlen, hogy jól tudjanak bánni ezekkel . Összegyűjtöttük, mit kell tudni róla.
Ha csak a megoldásra vagy kíváncsi, itt kiszámolhatod.
Add meg a nullára redukált alakját a másodfokú egyenletnek:
A másodfokú egyenlet egy olyan egyenlet, amiben az ismeretlen (általában x) második hatványon szerepel.
Az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakja: ahol
és
.
A másodfokú egyenletnek 2, 1 vagy 0 megoldása van.
Gyakorolj a Másodfokú egyenletek című Matek Oázis tananyaggal, tudj meg mindent a témáról.
380 ingyenes tananyag!
A másodfokú egyenlet megoldóképlete egy olyan összefüggés, amibe behelyettesítve az a, b, c együtthatókat megkapjuk az egyenlet megoldásait (x1-et és x2-t).
A másodfokú egyenlet megoldóképlete:
A megoldó képletben a jel azt jelenti, hogy az egyik megoldás megtalálásához elvégezzük az összeadást. A másik megoldáshoz a kivonás elvégzésével jutunk.
Az egyenlet általános alakjából indulunk ki:
Első lépésben mindkét oldalt osszuk el a-val.
A baloldalon szeretnénk teljes négyzetet kapni, ezért az elsőfokú tag együtthatóját felezzük, és a négyzetét
hozzáadjuk és el is vesszük a baloldalból. Ezzel a baloldal értéke nem változik
Így az első három tag egy teljes négyzet, azaz elvégezhető a szorzattá alakítás.
A baloldalon elvégezzük a zárójelen kívüli tagok összevonását.
A két kifejezést külön oldalra rendezzük.
Mindkét oldalból gyököt vonunk. (mivel a négyzetgyök eredménye mindig pozitív, kell a
)
Hogy a bal oldalon csak x maradjon, elveszünk
-t .
A valós számok halmazán az egyenlet két megoldása x1 és x2.
A másodfokú egyenlet általános alakján kívül létezik még az úgynevezett gyöktényezős alak. Ez így írható fel: . Ebben a kifejezésben (x - x1) és (x - x2) neve gyöktényező.
A diszkrimináns a megoldóképletben a gyökjel alatt álló kifejezés. Jele: D.
A másodfokú egyenlet megoldásainak a száma a diszkrimináns értékétől függ.
Az egyenletnek két valós gyöke (megoldása) van, ha D > 0.
Az egyenletnek egy valós gyöke van, ha a D = 0.
Az egyenletnek nincs valós megoldása, ha D < 0.
A nullára redukálás azt jelenti, hogy a feladatban kapott egyenletet átírjuk az általános (a·x2+ b·x + c = 0) alakra. Azaz az egyenlet egyik oldalán csak 0 szerepeljen, a másik oldalon pedig legyen egy x2-es tag, egy x-es tag és egy konstans.
Például: x2 + 8 = 6x + 3 → x2 - 6x + 5 =0
Ha elvégeztük már a nullára redukálást, akkor ezt a lépést is gyorsan el tudjuk végezni, hiszen ismerjük a, b, és c együtthatókat.
Például: x2 - 6x + 5 = 0 →
A megoldóképletbe való behelyettesítés után kiszámoljuk a gyököket és ellenőrzünk.
Például:
→
és
![]()
Az ellenőrzést mindig az eredeti egyenletbe való visszahelyettesítéssel végezzük!
Másodfokú egyenletek gyakorlása című Matek Oázis tananyagban interaktívan oldhatsz meg feladatokat velünk!
A másodfokú egyenlet gyökei és együtthatói közötti összefüggések a Viéte-formulák .
1. feladat: Oldjuk meg az x2 + 3x - 10 = 0 egyenletet!
Megoldás: Az első lépést már el is végezték nekünk, nullára van redukálva az egyenlet, azaz az egyik oldalon csak nulla áll.
Most be kell helyettesíteni az együtthatókat a megoldóképletbe. Az egyszerűség kedvéért kiírjuk külön az együtthatókat. a = 1 (ezzel van megszorozva az x2) b = 3 (ez az x-es tag együtthatója) és c = -10 (ez a konstans tag).
→
és
Tehát az egyenlet két megoldása az x1 = 2 és az x2 = -5.
Elvégzünk egy gyors ellenőrzést, behelyettesítjük az egyenlet gyökeit az eredeti összefüggésbe:
22 + 3 · 2 -10 = 0 és (-5)2 + 3· (-5) - 10 = 0 is teljesül, tehát mindkét megoldás helyes.
Nézd meg a Másodfokú egyenletek Matek Oázis tesztünket és ellenőrzid mennyit tanultál a másodfokú egyenlet megoldásáról.
2. feladat: Adjuk meg x lehetséges értékeit, ha (x - 3)2 = 5x2 - 2x + 10.
Megoldás: Bontsuk fel a zárójelet a baloldalon: x2 - 6x + 9 = 5x2 - 2x + 10. Egy oldalra rendezünk mindent, így a nullára redukált alak:
0 = 4x2 + 4x + 1. Az együtthatók: a = 4 ; b = 4 ; c = 1. Behelyettesítünk a megoldóképletbe:
Tudjuk, hogy ha diszkrimináns egyenlő nullával, akkor az egyenletnek egy megoldása van: .
Végzünk egy gyors ellenőrzést, behelyettesítünk az eredeti (x - 3)2 = 5x2 - 2x + 10 egyenletbe.
Teljesül az egyenlőség, tehát helyes a megoldás.
3. feladat: Hány valós megoldása van a 3x2 - 5x + 4 =0 másodfokú egyenletnek?
Megoldás: Meg kell vizsgálnunk a másodfokú egyenlet megoldóképletének a diszkriminánsát. Ebben az esetben a másodfokú tag együtthatója: a = 3, az első fokú tag együtthatója b = -5 és a konstans tag c = 4.
A diszkrimináns:
Tehát D < 0. Negatív a diszkrimináns, nem lehet belőle négyzetgyököt vonni, így az egyenletnek nincs megoldása a valós számok halmazán.
Még több kidolgoztott feladatot találsz ezen a linken.
Mi az egészrész fogalma? Mi a törtrész fogalma? Mit kell tudni az egészrész függvényről? Mit kell tudni a törtrész függvényről?