A matematika célja a valóság leírása. Így fejlődött ki, kezdve attól, hogy pl. 12+3 jelentheti azt, hogy 12 birka közé 3 kisbárány születik, de azt is, hogy valaki 12 havi fizetés mellé 3 havit kap bónuszként (és még mennyi mindent!). És így fejlődik a matematika a mai napig is, a modern élet igényeinek megfelelően. A matematikai összefüggések valójában az életre, a valóságra vonatkoznak. (pl. kamatos kamat; nagy prímek az informatikában, a titkosításban...)

A gyerekeknek is meg kell tanulni a matematikai összefüggéseket a valóságra alkalmazni. Emiatt fontos, hogy a diákok ne ijedjenek meg a szöveges feladatoktól, hanem értelmezni tudják őket, és megtanulják „lefordítani” a feladatokat a szimbólumok, matematikai összefüggések nyelvére.

Olvassuk el a szöveget először egyben, majd mondatról mondatra haladva. Értelmezzük minden egyes állítását, próbáljunk képet alkotni róla, és felírni az összefüggéseket. Rajz is sokszor segít. Ha a végére értünk, nézzük meg, mit tudunk kezdeni az összefüggéssel/összefüggésekkel, amiket kaptunk.
Általános esetben egy nyitott mondatot (egyenletet) kell megoldanunk, vagy egy egyenletrendszert. Bonyolultabb szövegeseknél lehet, hogy egy rajzról vagy egy ábra alapján kell következtetéseket levonni.
Ha megkaptuk a megoldást, mindig a szövegbe „visszahelyettesítve” ellenőrizzünk. Azaz nézzük meg, hogy teljesíti-e a szövegben megfogalmazottakat az, amit megkaptunk.

Mivel a szövegesek épp a valósághoz kapcsolják a matematikai összefüggéseket, fontos, hogy a gyermek el tudja képzelni(maga előtt tudja látni), amiről a szöveg szól...Ha már látja, elképzelte, próbáljuk meg rávezetni, hogy milyen művelet fog kelleni a megoldáshoz, milyen nyitott mondatot lehetne felírni. Magasabb szinten: milyen matematikai összefüggést lehet felírni a dolgok között? (pl. egyenlet, arányosság, függvény?) Amikor ilyen módon megtalálta a használható matematikai modellt, már „csak” meg kell oldani a nyitott mondatot, egyenletet, elvégezni a függvény-vizsgálatot, stb…. A Matek Oázis tananyagai végigkísérik ezeken a folymatokon a gyerekeket.

A szöveg alapján kirajzolódik egy „valós” környezet, amit ideális esetben a gyermek azonnal látni is tud maga előtt. Ám segíthetünk neki akár rajzolással, akár egy színesebb, változatosabb leírással, hogy könnyebben tudja magát ilyesmi szituációba képzelni. A legkisebbeknél érdemes a modellezést is használni, vagyis ha pl. autókról szól a feladat, tehetünk magunk elé gombokat, babszemeket vagy akár papír fecniket, amik az autókat jelölik éppen (egy gomb egy autó).

A szöveges feladatok matematikai témákhoz kapcsolódnak, vagy a valóság modellezéseként fizikai témakörökről szólnak. Megmutatjuk, hogy sorrendben mely témakörökhöz kapcsolódóan keresnek a diákok leggyakrabban segítséget: