Az alábbi cikkünk a Manna FM rádióban 2021.november 6-án elhangzott riport alapján készült. Argyelán Kriszta kérdezett Kanapéban a matektanulásról. A beszélgetés négy részletben került adásba
Argyelán Kriszta (forrás: Manna FM) |
Hogyan adjunk önbizalmat gyermekünknek a matek tanuláshoz?
|
Szülőként elégedjünk meg azzal, ha közepes eredményt produkál a gyerek?
|
|
Amikor a szülő próbál a gyerek fejébe verni valamit matekból, és ellenáll a gyerek..
|
|
A középiskolai felvételi felkészülésről
|
Sokan hiszik azt, hogy a matek tanuláshoz valami speciális velünk született adottság szükséges. Pedig nem csak „Kiváltságosoknak” adatik meg, hogy jók legyenek matekból. Több ezerszeres tapasztalatunk, hogy bárki (tényleg szinte bárki!) képes ebből jó eredményt elérni, csak megfelelő módszerrel kell tanulnia.
A suliban sajnos a lassúbb gondolkodású és a nehezebben koncentráló gyerekek könnyen elvesznek matekból. Pedig ők is ugyanolyan okosak lehetnek, csak mivel elveszítik a fonalat, nem kerül a helyére minden logikai lépés a fejükben, és matekból ennyi elég is a lemaradáshoz.
Viszont ha van lehetősége egy gyerkőcnek a saját tempójában tanulni, egy jól felépített anyaggal, akkor csodás fejlődést tud elérni: 2-esről is javítottak már gyerekek 5-ösre, a 3-asról 5-ös pedig teljesen általános.
Sok gyerek térül ma el a műszaki pályáktól csak azért, mert nem megy nekik a matek. Ez nagy kár, egyrészt a gyerek is megsínyli, nemcsak azért, mert egy csomót szenved a suliban a matektól, hanem azért is, mert olyan (pl. humán) pályák felé fordul, ami nem is sz ő útja, és nem lesz boldog felnőtt, keresgélni fogja önmagát. Másrészt társadalmi szempontból is komoly veszteség, hisz még sosem volt ekkora szükség és ekkora hiány műszaki ismertekben jártas felnőttekből.
Minden szülő a legjobbat szeretné a gyermekének, és a matekos kudarcok rettenetes frusztrálóak tudnak lenni, csomó feszültséget okoznak a gyereknek, ráadásul ugye, egy csomó lehetőségtől fosztják meg a továbbtanulás területén. Sok szülő nem is gondolja, mennyire gyorsan orvosolhatók ezek a matekos problémák.
Rengeteg olyan példa van előttünk, hogy a gyermek utálta a matekot, nem boldogult vele, aztán elkezdett az oktatóprogrammal tanulni, és már néhány perc – és néhány jó válasz után után azt mondta, hogy „jé, ezt értem!, ez nem is olyan nehéz!”, aztán van, aki annyira rákap, hogy még este is matekozni akar, mert végre érti és sikerélménye van vele.
A legfontosabb szerintem, hogy nem szabad feladni, és azt mondani, hogy „Nem baj, kicsim, anyádnak (vagy épp apádnak) se ment ez, semmi gond, matek nélkül is lehet élni!”.. Persze lehet, de mennyivel jobban lehet úgy, ha jól megy a matek! Minél hamarabb „elcsípik” a szülők a lemaradásokat, annál boldogabb iskoláskora lesz a gyerkőcnek, és annál sikeresebb lesz. Ma már az oktatóprogrammal bárki nagyon gyorsan be tudja hozni a lemaradásait, és el tud érni jó eredményeket matekból.
Kutatások is bizonyítják már, hogy az un. „teszteléses tanulás” a leggyorsabb, legeredményesebb. Azaz rövid magyarázatok után kérdéseket kell feltenni a diáknak, hogy kicsit törnie kelljen a fejét azokon, amiket épp megtanult. A Matek Oázisban is így tanítjuk a gyerekeket: a kérdések nemcsak a kontrollt, és a mélyebb tanulást segítik, hanem ha ezek jól vannak összeállítva, a folyamatos sikerélményt is biztosítják a gyerkőcnek. Így elég gyorsan felül tudják írni a sok matekos kudarcot. Ami meggyőződésem, hogy fontos feladata egy jó oktatóprogramnak.
Számos lehetőség elérhető már a neten, ám legtöbbjük vagy csak magyaráz, vagy csak gyakoroltat, vagy legalábbis a kettőt szétválasztja. Ennél sokkal hatékonyabb, ha bevonjuk a gyereket valamiféle „együtt-gondolkodásba”. Így részben maga fedezheti fel a logikai lépéseket, sokkal több örömöt él meg ezzel, mintha készen kapná, és sokkal mélyebben is ragad meg az agyában a tanulni-való.
Mik voltak a feladatok a matematika felvételin 2024-ben? Mik a megoldások?