Trapéz

Az olyan négyszögeket hívjuk trapéznak, amiknek van párhuzamos oldalpárjuk.

trapéz szögei

Az ábrán az "a" és "c" oldalak a párhuzamos oldalpárok, ezeket alapnak hívjuk. A nem párhuzamos két oldalt hívjuk szárnak. A trapéz egy száron fekvő szögeinek az össze 180°.

3 fajta trapézt szoktunk megkülönböztetni:

Általános trapéz (1)

Egyenlő szárú trapéz (2): Az alapon fekvő szögei ugyanakkorák. Másik elnevezései: húrtrapéz, szimmetrikus trapéz. (A t szimmetriatengely felezi az alapokat)

Derékszögű trapéz (3): Olyan trapéz, aminek van két derékszöge

húrtrapéz, derékszögű trapéz

A trapéz kerülete: K subscript t r a p é z end subscript equals a plus b plus c plus d

A trapéz terülte: T subscript t r a p é z end subscript equals fraction numerator a plus c over denominator 2 end fraction times m , ahol m a trapéz magassága.

Példák trapézzal kapcsolatos számításokra:

1. feladat: Egy derékszögű trapéz egyik szöge 39°-os. Mekkorák a trapéz szögei?

Megoldás: Egy derékszögű trapéznak két derékszöge van, azaz két 90°-os szöge. Az egy száron fekvő szögek összege 180°, ezért a hiányzó szög nagysága: 180° - 39° = 141°.

2. feladat: Egy trapéz egyik alapja 10 cm hosszú, a másik pedig 30 cm. A trapéz magassága 25 cm. Mennyi a trapéz területe?

Megoldás:   T subscript t r a p é z end subscript equals fraction numerator a plus c over denominator 2 end fraction times m equals fraction numerator 10 plus 30 over denominator 2 end fraction times 25 equals 500 c m squared        Mindent cm-ekben számolva:

                    T subscript t r a p é z end subscript equals fraction numerator 10 plus 30 over denominator 2 end fraction times 25 equals 500 c m squared

A következő Matek Oázis videókkal tanulhatsz a trapézról

Felvételi feladatsor: 2008 M2 1-5. feladat
Felvételi feladatsor: 2008 M1 1-6. feladat
Felvételi feladatsor: 2004 M2 7-10. feladatok megoldásai
3. feladatsor
3. feladatsor megoldásai
3. feladatsor
Síkidomok területe, kerülete
Trapéz
Összefoglalás 3.
Felvételi feladatsor: 2008 M1 1-6. feladat
Felvételi feladatsor: 2008 M2 1-5. feladat
Felvételi feladatsor: 2004 M2 7-10. feladatok megoldásai
22. Területszámítás és integrálás ...

22. Területszámítás és integrálás ...

22. Tétel: Területszámítás elemi úton és az integrálszámítás felhasználásával. A tétel kifejtésében a területszámításról fogunk beszélni. Először elemi úton vizsgáljuk meg a témát, síkgeomatriai alakzatok területét részletezzük, majd áttérünk az integrálszámítás felhasználására. A tételt hallani fogod, és látni azt, amit közben érdemes a táblára írnod. Hogyan lehet definiálni egy alakzat területét? A területet úgy értelmezzük, mint egy függvényt, ahol minden síkidomhoz hozzárendelünk egy pozitív számot 3 tulajdonsággal. Ezek a következők: Az egységnégyzet területe 1. Az egybevágó sokszögek területe egyenlő. A 3. tulajdonság pedig úgy szól, hogy ha egy sokszöget feldarabolunk részsokszögekre, akkor a részek területének összege a sokszög területével egyenlő. Hogyan számoljuk ki különböző sokszögek területét? A sokszögek esetén a terület nagyságának meghatározása az egységnyi területtel való összevetés alapján történik. Ezt a szerepet tölti be az egységnégyzet. Nézzük át néhány speciális sokszög területének kiszámítási módját! A téglalap területe két szomszédos oldalának szorzatával egyenlő. A paralelogramma területe az egyik alap és a hozzátartozó magasság szorzata. Részletezzük a háromszög területének képletét, a trapéz területének kiszámítását. Mivel minden sokszög véges számú háromszögre darabolható, ezért a sokszög területe egyenlő a háromszögek területösszegével. A háromszög területének kiszámítására sok képlet van, ezek közül felírtam a leggyakrabban használtakat. Ezekben a képletekben s a félkerület, az r a beírt kör sugara, R pedig a háromszög körülírt körének a sugara. Azt a tételt bizonyítjuk, hogy átalános négyszög területét úgy számíthatjuk ki, hogy az átlók hosszát megszorozzuk a közre zárt szögük szinuszával, és ezt a szorzatot osztjuk kettővel. A bizonyítást a videón részletezzük. Szabályos sokszögek területét úgy kapjuk meg, hogy a középpontjukat összekötjük a csúcsokkal és így n db egyenlő szárú háromszöget kapunk, ezek területe már a középponti szög és a sugár ismeretében kiszámolható. Kör területének kiszámítása. Tétel: Az r sugarú kör területe r2pi-vel egyenlő. Mi a kapcsolat a területszámítás és az integrálszámítás között? A határozott integrállal függvénygörbe vonalával határolt síkidomok területét tudjuk meghatározni. A határozott integrál definíciójához szükségünk van még az intervallum felosztásának a definíciójára. Utána vesszük ennek a felosztásnak egy intervallumát, például az [xi-1;xi] zárt intervallumot. Kis mi legyen az f függvénynek ebben az intervallumban felvett értékeinek alsó határa, nagy Mi pedig a felső határa. Korlátos függvényeknél bizonyítható, hogy ezek az értékek léteznek. Az [xi-1;xi] intervallum fölé téglalapokat szerkesztünk, kettő darabot, kis mi, illetve nagy Mi magassággal. Ha ezt a felosztás összes intervallumában elvégezzük, megkapjuk a vizsgált tartomány egy körülírt és egy beírt sokszögét. Ezeknek a sokszögeknek vizsgáljuk meg a területét. A beírt sokszög területét alsó közelítő összegnek hívjuk, a körülírt sokszög területét pedig felső közelítő összegnek hívjuk. A felosztást finomíthatjuk. Így végtelen sok alsó és felső összeg keletkezik, amelyekről elmondható, hogy semelyik alsó összeg nem lehet nagyobb semelyik felső összegnél. Most már tudjuk definiálni a határozott integrált: Az [a; b] intervallumon korlátos, f függvény integrálható, ha bármely, minden határon túl finomodó felosztássorozatához tartozó alsó és felső összegei sorozatának közös határértéke van. Ezt a közös határértéket nevezzük az f függvény [a; b] intervallumon vett határozott integráljának. Két függvény által közrezárt síkidom területe is kiszámolható a határozott integrállal. Ha f(x)>g(x), akkor az f és g függvények görbéi által közrezárt síkidom területe az f – g függvény integrálásával számolható. A tételt matematika-történeti vonatkozások és gyakorlati alkalmazáshoz kapcsolódó példák zárják. A tétel végén pedig segítünk megtanulni is a tételt, gyakorolhatsz a saját tempódban.

Négyszögek fajtái
Speciális négyszögek és tulajdonságaik I. rész
Speciális négyszögek és tulajdonságaik II. rész
Négyszögek szögei - alapok
Négyszögek szögei - feladatok
Négyszögek szerkesztése - négyzet, téglalap, rombusz
Négyszögek szerkesztése - trapéz, deltoid
Trapéz - alapok
A trapéz középvonala, területe
Hasábok térfogata I. rész
Hasábok térfogata II. rész
Négyszögek
Négyszögek - gyakorlás + sokszögek
Négyszögek, sokszögek
Négyszögek, sokszögek - folytatás