Buktatás első osztályban: jogilag lehetséges?
Létezik Magyarországon buktatás első osztályban? Mielőtt megrettennénk, szerencsére nincs jogi értelemben vett buktatás még ebben az időszakban. De nézzük meg, hogy milyen esetben lehet értelme az évismétlésnek és hogy mi áll a háttérben!
Buktatás első osztályban: lehetséges?
Az első osztályban való “bukásnak” az előzményei még az óvodában, az iskolaérettség megállapításánál keresendők. Mikor eljön a pillanat, hogy az óvoda után iskolába kell menni, mindenki a legjobbat szeretné a csemetéjének. Az iskolakezdés nagy falat, az egyik legnagyobb változás az addigi gondtalan kisgyermek évek után.
A 2019-ben módosított köznevelési törvény miatt nehézkessé vált az addig bevett gyakorlat, hogy a 6. életévüket éppen betöltött gyerkőcöket még egy évig oviban tartotta a szülő, vagy a szülő és az óvoda pedagógus együttesen. Ezzel biztosították, hogy a kisgyermek biztosan készen álljon az iskolára. A módosítás nyomán, szakértői bizottság véleménye szükséges, az eddigi gyakorlat kivitelezéséhez.
Tehát többségében a gyerekek a törvény által előírt időben megkezdik az iskolát, így nagy különbségek jelentkezhetnek első osztályban érettség tekintetében, a fiúk lányok érési különbségeiről nem is beszélve. Hiszen egy éppen 6 éves fiúcska sokkal lehet lemaradva egy fejlett, majd 7 éves kislányhoz képest.
A pandémiás helyzet ráadásul az iskolaérettségi vizsgálatokat is nehezítette. Elmaradtak a szűrések, az aggódó szülők pedig az óriás iskolatáskákat cipelve csak reménykedni tudtak, hogy a gyerekük megküzd az első nagy akadályokkal. Rögvest eligazodnak a számok és betűk világában, beilleszkednek egy új közösségbe, alkalmazkodnak a pedagógusaikhoz, koncentrált munkához szoknak és nem lesznek magatartásbéli problémáik sem. Sok szülő izgulja végig az első tanévet, hiszen nekik is vannak emlékeik az első osztályról, ahol a vadhajtásos kis csemeték szabályos nyesegetése történik.
Bármennyire is igyekszik mindenki olyan tanítót választani, ahol a játékosság a hívószó, elsőben minden gyerek rájön, hogy az iskola fárasztó, viselkedni kell, folyamatosan feladatokat kell megoldani, le kell mondani egy csomó vágyott dologról, meg kell felelni az elvárásoknak. A szülő a legjobbat akarja, de a versengés örökös és immár a gyermek is része lesz ennek. Ráadásul az iskola ezt a túlzott vetélkedést zömmel erősíti, ahelyett, hogy az együttműködésre való törekvést jutalmazná.
Amennyiben egyes tantárgyak, például az írás vagy a számolás nagyon nehezen mennek, érdemes felkeresni az illetékes pedagógiai szakszolgálatot és kizárni valamilyen tanulási képességzavart, mert a gyengébb teljesítmény hátterében állhat az is. De érthető módon ez a hirtelen megváltozott viszonyrendszer sok gyereket bénít meg, akik ezért nem tudnak a képességeiknek megfelelő szinten teljesíteni.
Lehet-e buktatni első osztályban? Milyen jogalapja van a buktatásnak?
A törvény nem teszi lehetővé, hogy a pedagógus a szülővel való egyeztetés nélkül osztályismétlésre kötelezze a gyereket.
Nem is számít bukásnak az első osztály ismétlése. Talán úgy lehet a legjobban ezt átértelmezni, hogy rosszul mérték fel a gyerek iskolaérettségét, vagyis nem elsőt, hanem 0. évet járt.
Tehát az évismétlést csak szülő kezdeményezheti az igazgató felé írásban. Kérvényezni kell, hogy a gyermek újra járhassa az első osztályt.
Mi a funkciója a buktatásnak vagy az évismétlésnek?
Ahogy fent is írtuk, a tanár nem “buktathatja meg” a gyereket elsőben. Természetesen javasolhatja az évismétlést a szülőnek, de amennyiben a szülő ezt nem fogadja el, úgy a gyerek megkezdheti a második osztályt. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a tanár tájékoztatja a szülőket, ha szükségesnek véli az évismétlést, akik dönthetnek arról, hogy megfogadják-e a pedagógus tanácsát, vagy inkább nem.
Amennyiben a szülő mérlegel és úgy ítéli meg, hogy hosszabb távon az a nyereséges, ha a gyerek újra járja az elsőt, úgy nem kap bizonyítványt, tehát nincs szó bukásról a szó klasszikus értelemben.
Ahogy a Nemzeti Köznevelési Törvényben áll: „57§(1)254 A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója, a szülő kérésére, legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló.”
Mi a különbség az évismétlés és a buktatás között?
Ijesztőnek tűnhet, hogy a gyerek mindjárt első osztályban „elbukik”, de az alapok megszerzése nélkül való folytatás éveken át tartó hátrány ledolgozására kárhoztathatja a diákot.
Persze rengeteg érv, ellenérv kavarog a szülő fejében, ha az évismétlés gondolata felmerül. Elsőre a negatív hangokat kell legyőzni.
A legtöbb szülő reflexe, hogy az évismétlőket örökre megbélyegzik, beskatulyázzák, mint „rossz tanulót”. A gyerek elveszíti a barátait, kiszakad a megszokott környezetéből, új osztályba kell beilleszkednie. Új pedagógust is kap, vele is össze kell csiszolódnia. Esetleg csúfolni fogják. Aztán jön az iskolával szembeni kritika megfogalmazása: A tanévet miért kell a tanulásra szánt idő mértékegységének tekinteni? A fejlődés nem egyenletes, egy tanév csak praktikus mértékegység. egy nyár alatt is sokat fejlődhet, érhet egy gyerek. A tanár vegye figyelembe a differenciált tanulási folyamatokat, azaz ne csak a tehetségeseket pártfogolja, a gyengébbeket is karolja fel. A gyenge teljesítmény a tanárral való kapcsolat csődjét is jelentheti, nem feltétlenül a képességgel van a baj. Az osztályismétlés lehetőségével való fenyegetés, zsarolás nyilván nem lehet motiváló módszer a tanár kezében, nem hatékony, nem szabad, hogy eszköz legyen.
Ám akár így, akár úgy, ha a tanító azt tanácsolja a szülőnek, hogy ismételje meg az első osztályt a gyermeke, azt többnyire érdemes megfogadni. Valószínű ugyanis, hogy ha marad, tele lesz kudarcélményekkel a következő éve (akár az egész iskolai pályafutása alatt görgetheti maga előtt a hátrányokat). Ez pedig senkinek sem jó. A kudarc nem motivál, pozitív megerősítésekkel lehet jó eredményeket elérni, mert ha a gyerek jól érzi magát az iskolában, jobban megy a tanulás is.
Lehet-e kérvényt benyújtani, hogy ne ismételjen osztályt a gyerek?
Ahogy már írtuk, nem azt kell kérvényeznie a szülőnek, hogy ne kerüljön sor osztályismétlésre, hanem pont az ellenkezőjét. Csak a szülő kérheti, hogy a gyerek ismételjen évet elsőben. A szülőnek meg kell vívnia magában ezt a csatát. És az összes kérdésen át kell rágnia magát, de az iskolával való együttműködésnek bizalmon kell alapulnia, tehát bíznia kell a pedagógus szakértelmében és nem kudarcnak megélnie, ha megosztja vele a gyerek iskolai, tanulási problémáit. Persze van olyan eset, mikor az évismétlés iskolaváltást is jelenthet. Ezt a lehetőséget is mérlegelni kell. De ez megint újabb kérdéskört vet fel.
Ha a szülő sikeresen belátja, hogy az évismétlés a kisebbik rossz a gyereke számára - mert inkább most ismételjen, mint tanulmányai alatt végig bukdácsoljon-, akkor a pozitív hozadékokat is számba lehet venni. A gyereknek sikerélmény lehet másodszorra az első, az önbizalma is megnőhet, megszűnhet végre a szorongása a teljesítménykényszertől, vagyis az évismétlés után igazán eredményesen léphet tovább a második osztályba.
Szülőként azzal tehetjük a legtöbbet, hogy támogatjuk a gyerekünket, és hiszünk benne, függetlenül a pillanatnyi teljesítményétől.
A gyerekek rugalmasabbak, mint a felnőttek. Ha rajtunk nem érzik meg a kételyt, a bizonytalanságot, bennük nem marad nyoma, hogy 6 évesen nem a nagycsoportot járta kétszer, hanem az elsőt. Az évvesztes kifejezés nem csak óvodáig jelenthet valójában évnyertest. A főiskolai szlengben használatos a bukásra az a kifejezés, hogy visszatapsolás. Próbáljunk meg lazaságból példát venni. A gyerekek szenzorjai minden rezgésünkre érzékenyek. Rajtunk is múlik, mit profitálnak a nehézségekkel való megküzdésből.
A szerethető matektanulás szakértője, matektanár